Lila Füge: vaníliás krémtúró málnával és mangóval

Hozzászólás (nincs) // málna

Azon, azt hiszem kis számú, szerencsés anyukák közé tartozom, akiknek nem igényel több órás koncentrációt és rákészülést a napi menü kitalálására. Nem kérdés, hogy mit adjak enni a majdnem 2 éves R2r-nak, mert mindent megeszik (kivéve a sóskát és a tökfőzeléket, de ezek csak véletlenül kerültek egyszer-egyszer a konyhába, önszántamból ilyesmit nem készítek). Szerencsére mindenevő ez a gyerek. Nem is tudom mi lenne velem, ha ez nem így lenne. 5,5 hónapos koráig csak anyatejet kapott- ezt nagyon görcsösen akartam és rengeteg küzdelemmel, kiborulással végül sikerült elérnem, hogy a mai napig képtelen a kiscsávó a cumisüveggel bármit is kezdeni. Persze most már nem is kell neki, de visszatekintve érthetetlen, hogy miért testesítette meg számomra a cumisüveg a világegyetem legsötétebb ellenségét.

Amikor megkapta az első kanál reszelt almát csaknem az egész kanalat beszippantotta örömében, majd ezt követően nem tudtam elég gyorsan a szájába kanalazni az új ízeket, zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket. Az addig az átlagot éppen megütő, szépen fejlődő, de inkább vékonyka kisfiú hirtelen kikerekedett és bivalyerős lett. Első szülinapjára a családnak vörösboros marhapörköltet, az ünnepeltnek pedig a kedvenc céklás papiját főztem. Egy óvatlan pillanatban a céklás kanál nagy ívű röppályára került - éppen csak elkerüve a fehér szőnyeget, R2r pedig betolt egy egész tányér marhapörköltet. Innentől kezdve nincs külön főzés, turmixolás, pépesítés, csak az a feladat, hogy minden nap valami új finomság kerüljön a tányérba, ha lehet többször is. Ez sem kis kihívás, de a kellemesebb fajta.

 

Főleg azért, mert vannak házi szabályok, amiket tűzön-vízen át igyekszem betartani és ezek miatt egy-egy kedves távoli ismerős, aki 4-5 szem vajkaramellát igyekszik ismerkedés gyanánt a másfél éves torkán lenyomni már részesült a kevésbé kedves fogadtatásban részemről. Nem vagyok megrögöztt biomama, csak próblom elkerülni a felesleges dolgokat. A felesleges kategóriába tartozik az értelmetlen édességzabálás, a tartósítószerek, állománynövelők, stabilizáló izék. Ennek persze ellentmond, hogy hihetetlenül édesszájú vagyok. Arra teljes mértékben alkalmatlan lennék, hogy kitiltsam az édességet a lakásból - tényleg nem is hiszem, hogy az lenne az üdvözítő út- és mivel nem tudnék ilyen fajta "jó" példát mutatni inkább csak megválogatom, hogy milyen édességet eszünk és mennyit. És így ez már rám is vonatokozik. Nincs dugicsoki a mamának.

 

Így aztán szép egymásutánban elkészülnek itthon gyerekkorom kedvenc édességei vitaminnal dúsítva, tartósítószermentesen. Ha bele tudom csempészni az uzsonnába a vitaminokat és a rostokat, nyugodtan kerülhet bele egy kis cukor vagy méz is, legyen szó sütiről, pohárkrémről vagy túrós desszertről. A vaníiliás krémtúró így ver mindent, ami boltban kapható és az a jó benne, hogy bármilyen lédús gyümölccsel működik. Télen készülhet ananásszal, kiwivel, mandarinnal vagy mangóval, nyáron pedig bármivel, aminek éppen szezonja van. A málna-mangó a legeslegfinomabb kombináció, nálunk legalábbis ez a nyerő.
 

Vaníliás krémtúró málnával és mangóval

Recept (4 személyre)

36 dkg túró
1,5 dl tejföl
2 ek méz
1/2 vaníliarúd kikapart magja
2 tálka málna (20 dkg)
2 kisebb, érett mango
4 ek zabpehely
1 ek + 2 tk barnacukor
½ lime leve

A túrót a tejföllel, mézzel és a kikapart vaníliamagokkal tálba teszem és botmixerrel krémesre keverem. Behűtöm.
A mangót meghámozom, kis kockákra vágom. Tálba teszem, összekeverem a málnával, 1 ek barnacukorral és ½ lime levével. Egy tányérral lefedem és legalább ½ órát állni hagyom, hogy a gyümölcsök levet eresszenek és az ízek összeérjenek.
A zappelyhet száraz serpenyőben közepes lángon megpirítom. Amikor elkezd aranybarna színű lenni, elzárom a lángot, de a tűzhelyen hagyom a serpenyőt. Megszórom 2 tk barnacukorral alaposan összekverem - a cukor ráolvad a zabpehelyre, karamellizálódik ½ perc alatt. Amint ez megtürténik, egy tálkába szedem.

Desszertespoharakba rétegezem a gyümölcsöt, rá a krémtúrót, majd a tetejére szórom a zabpelyhet. Málnával díszítem.


Visszatérve a túrókrémhez: a málna és a mangó a maguk kb. 30-30 mg/100 g C-vitamin tartalmával nem tartoznak az élmezőnybe a gyümölcsök között - az eper és a papaya pl. sokkal előkelőb helyen állnak - de azt hiszem így is nagyon jó szolgálatot tesznek a napi vitaminszükségletünk biztosításában, főleg, hogy nyersen kerülnek az ételbe és azért mégiscsak egy uzsonnáról van csak szó – ideális esetben sok jót eszünk még egy nap alatt. Mangót sok helyen lehet kapni, tapasztalataim szerint néha még a nagy hipermarketekben is érdemes megvenni. Amire figyelni kell a vásárlásakor: a héja legyen feszes és fényes, minél pirosabb színű. A gyümölcs legyen puha, de nem löttyedt - a kemény mangót teljesen felesleges megvenni, nem lesz finom és inkább megrohad, mint hogy beérjen – az érett mangónak erős, parfümös illata van. A desszertért amúgy dicséretet várok a dietetikusoktól, mert szerintem benne van minden, ami finom és egészséges: túró, zabpehely, gyümölcs és ha már cukor, akkor az méz és egy kicsike barnacukor formájában. Az anyukáktól pedig azért, mert 10 perc alatt elkészül. Hm?

Kattints: mi a te kedvenc málnás recepted? Nem csak desszertek jöhetnek :)


Emlékeztető: elindult a szavazás az előző, karfiolos forduló legjobbjaira!

A bejegyzés trackback címe:

https://c-generacio.blog.hu/api/trackback/id/tr32119669

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása